Szolgáltatásaim között megtalálható a közvetítői (mediációs) eljárás felek közötti vitás helyzetekben, melyről részletesen jelen bejegyzésben olvashatnak. Nyugati országokban már régebb óta bevett, hogy a konfliktusban lévő felek bíróság helyett, inkább alternatív, békés útját választják vitájuk rendezésének, már csak azért is, mert aki volt már – akár felperesként, akár alperesként – bíróság előtti eljárásban, az tudja, hogy mennyire idegőrlő és költséges tud lenni egy akár évekig is elhúzódható pereskedés.
Magyarországon is évről-évre egyre népszerűbb intézmény a mediáció és egyre nagyobb teret nyer a konfliktusok feloldozásában. Az elmúlt években jogszabályi szinten is jelentős előre lépések mutatkoznak a közvetítői eljárással kapcsolatosan. A magyar büntető jogban már régóta ismert a tevékeny megbánás, mint büntethetőséget megszüntető ok és ennek kapcsán a közvetítői eljárás, hisz a törvény úgy rendelkezik, hogy a büntetés akár teljesen mellőzhető, vagy bizonyos esetekben korlátlanul enyhíthető, hogyha az elkövető közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.
A 2014. március 15. napjától hatályos Polgári Törvénykönyvünk Családjogi Könyve bevezeti a kötelező közvetítés fogalmát a szülői felügyeleti jog rendezése érdekében, amibe beletartozik a szülő-gyermek közötti kapcsolattartás és a határon átnyúló szülői felügyelettel kapcsolatos jogviták is. Ez azt jelenti, hogy ezekben a perekben a bíróság kötelezheti a feleket, hogy kölcsönösen együttműködve forduljanak közvetítőhöz és vegyenek részt az első közvetítői megbeszélésen, ahol meghallgatják a közvetítő tájékoztatóját a közvetítői eljárás menetéről, céljáról. Viszont a közvetítői eljárás megindulása és lefolytatása ebben az esetben is a felek önkéntes döntésén múlik.
Ezeken túlmenően még számos jogszabályhely rendelkezik a közvetítői eljárásról, viszont most ennek az intézménynek inkább a gyakorlati jelentőségéről és előnyeiről szeretnék írni ebben a cikkben.
Mielőtt észveszejtve belevágnánk egy per megindításába, érdemes alaposan átgondolni, hogy megéri -e anyagilag és a rá fordított időben a pereskedés. Egy eljárás során számolni kell törvény által meghatározott illetékekkel, szakértők költségeivel és egyéb felmerülő kiadások megfizetésével, számos személyes jelenlétet igénylő konzultációval és bíróság előtti megjelenéssel, nehéz érzésekkel, egyes esetekben pedig bizonyítási nehézségekkel is beszélve, amik miatt mindenképp mérlegelni szükséges azt, hogy van -e mód peren kívül megegyezni az ellenérdekű féllel. Ez akkor is indokolt lehet, hogyha az igazságérzete azt súgja, hogy egyértelműen nyert ügye lenne a bíróságon, hiszen a gyakorlatban sokszor nem, vagy nem olyan mértékben nyer kielégítést a követelés, ahogyan azt az ügyfél elképzelte, akár a már említett bizonyítási nehézségek okán, akár a másik fél ellenbizonyítása következtében.
Ahogyan az irodám által nyújtott szolgáltatások leírásában is említettem, a mediáció egy speciális konfliktuskezelési módszer, amit egy arra kiképzett szakember, a mediátor vezet. Előnye, hogy a felek között lévő konfliktust rugalmasabb keretek között, gyorsan, hatékonyan és költségkímélő módon képes feloldani, sokkal kevesebb idő alatt és idegeskedés mellett, mint akár egy évekig is elhúzódható, feszültségekkel és költségekkel teli pereskedés. További előnye, hogy szemben mondjuk a bíróság ítéletével -ami egyáltalán nem a felek választása, hanem egy tőlük független, külső szerv kötelező erejű döntése – egyik vagy mind a két fél érdeke sérülhet, az eredményes mediációs eljárás során ez nem fordul elő, hiszen az egyezség tartalmát maguk a felek alakítják ki, és a végén egy mindenki számára megnyugtató és elfogadható megállapodás születik. Ebből kifolyólag annak betartása is sokkal egyszerűbb és kényelmesebb lesz a jövőre nézve mind a két félnek. A megegyezéssel mindkét fél nyer, az eljárás növeli a felek egymás iránti bizalmát, és javítja a konfliktus miatt megromlott kapcsolatokat is.
A mediáció lényege az, hogy a konfliktusban érintett felek megbíznak egy semleges, kívülálló személyt, a mediátort arra, hogy segítsen egy, a konfliktusukat megoldó megállapodás létrehozásában. A pártatlan harmadik személy, a mediátor rálát a konfliktusra, de nem ítélkezik és nem dönt a felek helyett. A mediátornak nem feladata, hogy hibást keressen, vagy hogy megoldást adjon az adott helyzetre, hiszen maguk a konfliktusban lévő személyek ismerik legjobban a saját helyzetüket, illetve azt, hogy mit szeretnének, meddig tudnak és akarnak elmenni az egyezkedésük során. Egy szakember abban tud a vitában érintettek segítségére lenni, hogy mindkét fél számára elfogadható opciókat találjanak úgy, hogy közben vezeti a közöttük zajló vita -békés és kulturált- megbeszélését. Ebben a folyamatban tulajdonképpen a mediátor és a felek közösen feltérképezik a megoldási lehetőségeket a problémáikra, a mediátor irányzott kérdésekkel segíti a beszélgetést, hogy új irányt vehessen az a helyzet, ami jelenleg a konfliktusban állók között van.
Fontos, hogy a folyamat akkor tud sikeres lenni és mind a két fél számára megnyugtató eredménnyel záródni, ha a felek együtt tudnak működni. Amennyiben a célja kizárólag a másik fél helyzetének megnehezítése vagy bosszúállás az általa okozott sérelmekért, akkor mediáció nem fog működni és ne is válasszák a vitarendezés ezen formáját. Ha azonban úgy érzik, hogy külső segítség nélkül nincsen esély az egymás között lévő kommunikáció helyreállítására, vagy már szóba sem állnak egymással, de mindketten úgy gondolják, hogy fontos lenne együtt megoldást találni és szeretnék az életükkel kapcsolatos döntéseket maguk meghozni, akkor a mediáció jó választás lehet.
A közös cél az, hogy a lehető legjobb megoldást dolgozzuk ki, ami mind a két félnek megfelel és ez a megoldás fenntartható is legyen a jövőre nézve. Az így keletkezett egyezség egy magánokiratnak fog számítani, a megállapodás betartása az ügyfelek erkölcsi és morális felelőssége, azonban az eljárás során keletkezett egyezség a bíróságon felhasználható, a bíró egyezséget jóváhagyó végzést hozhat róla és így ítélet hatállyal ruházhatja fel, így annak tartalma végrehajthatóvá válik. A mediációs folyamatban való részvétel, illetve az ott született megállapodás egyebekben nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a későbbiekben mégis jogi útra tereljék konfliktusuk megoldását.
Kiemelendő, hogy további előnye a közvetítői eljárásnak, hogy az nem nyilvános, sőt a közvetítőnek az eljárás során tudomására jutott tényekkel, adatokkal kapcsolatban szigorú titoktartási kötelezettsége van.
Amennyiben ezen formáját választják konfliktusuk rendezésének, máris sikerült két dologban megegyezésre jutniuk: abban, hogy meg kívánnak állapodni egymással a vitás kérdést/kérdéseket illetően, illetve hogy ennek elérése érdekében mediátor segítségét veszik igénybe.
Várom szíves megkeresésüket akár családi/párkapcsolati/válási konfliktusok esetén, akár bűncselekmények elkövetésénél, ahol törvény lehetővé teszi a közvetítői eljárást (tevékeny megbánás), illetve szomszédjogi, birtokviták esetében, munkahelyi/munkajogi vita vagy egyéb konfliktushelyzetek feloldásában.
Budapest, 2024. július 01.
dr. Nagy Gábor Gergely
ügyvéd, mediátor